A tudás továbbadása és az értékteremtés a legfőbb hajtóereje a Hónap Mérnökének

A tudásvágy hajtja előre és annak továbbadása, valamint az értékteremtés motiválja leginkább a szeptemberi Hónap Mérnökét. Bálint Zsolt két és fél éve dolgozik a LATEREX Építő Zrt. kötelékében, ahol főmérnökként Magyarország legnagyobb oktatási beruházását vezetheti konzorciumi partnerével együtt. A Dunakeszi Diáknegyed jelenleg is zajló kivitelezésében kamatoztatni tudja korábbi, szerteágazó tapasztalatait, a problémamegoldásra pedig egyedi technikát alkalmaz.

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának elvégzése után karrierje első lépéseit a mélyépítésben képzelte el Bálint Zsolt, a LATEREX Építő Zrt. főmérnöke. Rögtön sikerült is az M4-es metró építésének projektjéhez csatlakoznia, amellyel egy álma teljesült. Azonban hamar rádöbbent, hogy az egyetemen megszerzett ismeretekhez sok gyakorlati tudásra van szüksége, így a következő években a tapasztalatszerzésre helyezte a fókuszt.

„Alázattal kezdtem magamba szívni a szakma gyakorlati elemeit, amik elengedhetetlenül szükségesek voltak a boldogulásomhoz. Igyekezetemmel hamar felkeltettem a feletteseim figyelmét, így szerencsére egyre több feladatot bíztak rám. Több állomás kivitelezésében és a vonal Duna alatti átvezetésében is részt vehettem.”

Az élet rögtön a projekt után egy különleges lehetőséget kínált: egy nemzetközi csapat tagjaként Kairóba utazott, ahol egy földrengés következtében beomlott metróalagút helyreállítási munkálataihoz csatlakozott.

„Közel egy évig tartott ez a kiküldetés, amely után már nem egy csapat részeként, hanem személy szerint hívtak vissza oda dolgozni, amit nagy szakmai sikernek értékeltem, valamint további külföldi munkalehetőségeket is ajánlottak. Tapasztalataimat a hazai építőiparban szerettem volna kamatoztatni, így végül nemet mondtam és itthon kezdtem el építésvezetőként dolgozni.”

Csillapíthatatlan tudásvágy hajtotta előre

Hazatérése után számos projektben hagyhatta ott a kéznyomát. Kisebb-nagyobb műtárgyépítésekben vett részt, pl. szivárgó alagutak, vasútvonalak, hidak építésében, utóbbiak közül kiemelte a szolnoki vasúti Tisza-hidat. „Ezután visszasodort az élet az M4-es metró építkezéséhez, ahol már a befejező szakaszban tartottak a munkálatok. Itt építésvezetőként már szélesebb körű tapasztalatszerzésben lehetett részem. Olyan magas kvalitású szakemberekkel dolgozhattam együtt, mint például Tasnádi Ernő és Lukács Zsolt projektvezetők, akiktől rengeteget tanultam a napi szintű kapcsolattartás során.”

Ők inspirálták arra, hogy további tudásbázist, ismereteket és rutint szerezzen, így igyekezett nyitni a mélyépítésből a magasépítés felé és a legkülönbözőbb típusú projektekben részt venni.

„Gyakorlatilag az volt az egyik fő motivációs tényezőm, hogy lehetőség szerint az építőipar teljes skáláját átlássam. Termelési igazgatóként lehetőséget kaptam számos csarnok, társasház, uszoda, iskola, valamint vasút- és útépítési munkák kivitelezésében. Volt olyan időszak, amikor egy időben 9 projekt tartozott a felügyeletem alá.”

Bálint Zsolt ezután úgy érezte, saját vállalkozásban kamatoztatja megszerzett tudását, ám hamar rájött, hogy egy cég vezetése rengeteg menedzseri és egyéb bürokratikus teendővel jár, kifejezetten az építésre kevés ideje jutott, így befejezte ezt a tevékenységet.

Megtalálta a vágyott projekt

A LATEREX-szel 2021 elején nem mindennapi módon került kapcsolatba. Felfigyelt egy piliscsabai építkezésre, amely nagyon megtetszett neki. Megkereste a kivitelező cég vezetését és a felvételét kérte. Majd Dömötör Csaba termelési vezérigazgató-helyettessel történt egyeztetése után csatlakozhatott Magyarország meghatározó magasépítő vállalatának csapatához.

„Nagy megtiszteltetés és motiváló volt számomra, hogy a Dunakeszi Diáknegyed nagyberuházás épp akkor induló előkészítésére kaptam megbízást. A sors érdekessége, hogy nap mint nap elhaladtam a most épülő iskolanegyed helyszíne előtt, mit sem sejtve akkor, hogy hamarosan oda járhatok majd dolgozni, alkotni.”

Ezzel párhuzamosan bekapcsolódhatott a Ráday Felsőoktatási Diákotthon projektbe, amelyen keresztül beleláthatott a cég működésébe is.

„Az építkezés során számos kihívással szembesültek a kollégák és lenyűgöző megoldásokat találtak. Ott már láttam, hogy jól döntöttem: a csapat kreativitása, szakmai tudása nagyon vonzó volt.

Abban az időben kapta meg a Misányi Nándor által vezetett Termelési Igazgatóság csapata a budai Szent Margit Gimnázium nemzetközileg is elismert új tornacsarnokáért, a Szent Gellért-teremért járó Építőipari Nívódíjat. Ebben az inspiratív közegben alig vártam, hogy elinduljon az én vágyott projektem is, a több épületből álló Dunakeszi Diáknegyed kivitelezése.”

A beruházást a West Hungária Bau Kft.-vel konzorciumban valósítja meg a LATEREX Építő Zrt. A projekt kivitelezésére úgynevezett mérnökirodát állított fel a két cég, ahova egyenlő arányban delegált jártas szakembereket. „A mérnökiroda feladata a kivitelezés lebonyolítása és a projekt költségvetésének nyomon követése. A team közösen választja ki az alvállalkozókat, együtt irányítjuk őket, egyeztetünk a tervezőkkel, tartjuk a kapcsolatot a hatóságokkal, a megrendelői oldallal. A konzorciumi társunk részéről delegált projektigazgatóval közösen menedzseljük a 25 fős csapatot és a projekt alvállalkozóit. Összesen több mint ezer fő munkáját koordináljuk.”

Megtiszteltetésnek érzi, hogy részt vehet a DDN felépítésében

„Ezúton is köszönöm a lehetőséget és bizalmat a LATEREX vezetésének. Hálás vagyok, hogy az ország legnagyobb középiskolai beruházásán, a Dunakeszi Diáknegyed úgynevezett mintaprojektjén bizonyíthatom képességeimet. Amikor ez az elnevezés felreppent, - ha jól emlékszem Tuzson Bence országgyűlési képviselő illette ezzel a kifejezéssel a fejlesztést - a kivitelezés igen látványos időszakát élte, miközben operatív egyeztetéseken kezeltük a napi kihívásokat. A projekt méretét jelzi, hogy kollégáink napi rutinjának a része a 20 kilométer gyaloglás.”

Bálint Zsolt azt is elmondja: a munkatársak motivációját nagyban segíti, hogy a kivitelezés mindenkit visszarepít a középiskolás éveihez. Gyakran elhangzik ez a mondat az építkezésen: „De jó lett volna ilyen suliba járni!”

„A mai napig tisztán emlékszem, hogy milyen izgatottan néztem meg először a terveket. Már akkor is éreztem, hogy munkásságom egyik kiemelkedő projektje előtt állok” – idézte fel a kezdeti pillanatokat a főmérnök, s hozzáteszi: nagyon izgalmasnak élte meg az előkészítési folyamatot is, ugyanolyan örömmel végezte, mint most, a kivitelezés irányítását.

„Az előkészítés a legfontosabb a projektben. Műszaki és organizációs szempontból is átgondoltuk, időtervet és költségtervet készítettünk, az alvállalkozókkal mindent leegyeztettünk ahhoz, hogy mire elkezdődik az építkezés, mindenki tudja, hogy mikor mi a feladata, mikor minek kell történnie. Büszkeséggel tölt el, hogy pontosan az van most, mint amit másfél évvel ezelőtt megterveztünk erre az időszakra. Sőt, egy kicsit előrébb is tart a beruházás. Jelenleg 67,5 százalékos a készültség.”

Az egyes épületek összehangolása a feladat szépsége

A kihívás pedig maga a fejlesztés nagysága, hiszen egy hét épületből álló komplexum épül, a hozzá tartozó infrastruktúrával és egy 13 hektáros parkkal.

„A Dunakeszi Diáknegyed sokkal több mint egy iskola: sportcsarnokok, uszoda, oktatási épületek szaktantermekkel, valamint egy gimnázium és egy szakképző iskola is helyet kap a létesítményben. Ipari konyhát is kialakítunk, 1500 fős étteremmel, utat építünk, parkot létesítünk. Ez egy igazi zöldmezős beruházás.

Külön kihívás, hogy ezen épületeket összhangba kell hozni egymással, hogy a végén egy jól működő, teljes egészet képezzenek.”

A folyamatosan újuló mérnöki, építőipari megoldások további lendületet adnak a főmérnöknek, hiszen mindig van valami újdonság, amit be lehet vinni a projektbe.

„Mindig van új dolog, aminek utána kell nézni, mindig van egy új anyag, egy új technológiai megoldás. Nagy gondot fordítunk az oktatásra, a dolgozók ismereteinek bővítésére, hogy az új technológiai megoldásokkal mindenki tisztában legyen. Emellett az egyes épületek, fázisok összehangolása nagyon szép, markáns feladat.”

Egyedi technikát alkalmaz a problémamegoldásra

Az a beszélgetésünk során is nyilvánvalóvá vált, hogy Bálint Zsolt nyugodt, tekintélyt sugárzó személyiség. Érdekelt, hogy miben érzi magát a legjobbnak, mik az erősségei. Erről is szívesen osztotta meg gondolatait.

„Legfontosabb minden esetben tiszta és nyugodt gondolkodás. Felsővezetőként a projekt egészében kell gondolkodni. A fél éves előkészítés, a két és fél éves kivitelezés és az 5 éves garanciaidőszak miatt 8 évre kell erőforrást tervezni, miközben azt tartjuk szem előtt, hogy megannyi évfolyam és diák fogja itt tölteni középiskolás éveit. Ezt a gondolatot igyekszünk átültetni a napi feladatokba és a döntéseknél figyelembe venni, hogy mi szolgálja ezt a célt”.

A főmérnök abban hisz, hogy a felmerülő kérdésekre maguk a kollégák is tudják a választ és segíti őket abban, hogy megtalálják a megoldásokat. Emellett következetes is.  

„Átlátom, hogy kire mit lehet ténylegesen rábízni és elvárni tőle, ez nagyban megkönnyíti a feladatok delegálását és azok hatékony elvégzését. Igyekszem megadni az eszközöket a feladatok végrehajtásához, majd számon is kérem az eredményeket. Vezetőmtől tanult eszköz az „álprobléma” felismerése, azaz: a váratlan helyezetekben felmerülő akadályok esetén a legfontosabb felmérni azt, hogy adott pillanatban valóban kezelendő-e. Ha a helyzet beavatkozást igényel, akkor mielőbb felállítunk megoldási javaslatokat, lehetőség szerint 3 verzióval. Ezt követően megvizsgáljuk azok várható eredményét, majd  döntünk, s végrehajtjuk a szükséges lépést. Ennek menedzselése a másik erősségem” – fejti ki a főmérnök, aki a legszívesebben terepen, a kollégái között tartózkodik, hogy figyelemmel kövesse a munkálatok alakulását.

„Ha valakinek építő jellegű észrevétele van, azt szívesen meghallgatom. Erre próbálom bátorítani a kollégákat és van erre egy remek technikám:a megbeszélések nem az én irodámban történnek, hanem én megyek az ő munkaállomásukhoz. Leülök hozzájuk és ott beszélgetünk. Ez bevált, hiszen sok esetben nem is én oldom meg a váratlan helyzetet, hanem csak rávezetem a kollégát a helyes döntésre. A komfortzóna rutinfeladattá teszi a döntéseket, azon túl viszont sokan megrémülnek a választás súlyától”  – árulja el a sajátos problémamegoldást Bálint Zsolt.

A csapatszellem az egyik legfontosabb összetartó erő

Egy ekkora volumenű projekten az együttműködés a legfontosabb. Itt nem egy-egy ember érdeme, hogy ütemterv szerint kiváló minőségben halad a kivitelezés. Hierarchiától és sokszor egymástól is függetlenül minden egyes résztvevő hozzáteszi a maga kompetenciáit, mindenki nélkülözhetetlen a megvalósításhoz. Bálint Zsolt azonban elismeri: az együttműködés során néha elkerülhetetlenek a konfliktusok, amiket olykor a vezetőknek, a menedzsereknek kell megoldani.

„Erre azonban ritkán kerül sor, amihez nagyban hozzájárul, hogy rendszeresen csapatépítő eseményeket tartunk. Van olyan kolléga, aki nyomás alatt sokkal jobban teljesít, s bár nem vagyok híve a formális vezetésnek, de a cél érdekében tudom alkalmazni, ha ezt kívánja meg a csoportérdek. Hiszem, hogy ez egyesek személyes fejlődését is szolgálja” – mondja a LATEREX főmérnöke, s hozzáteszi: nagyon szerencsés helyzetben vannak. A konzorcium ugyanis nemcsak kiváló szakembereket, hanem a két építőipari cég nézőpontját is egyesítette. Magas színvonalon alkotni akaró szakembereket foglalkoztatnak, akik inspirálják és támogatják egymást.

A saját hitvallását pedig a zárásként így fogalmazta meg Bálint Zsolt: „Nap mint nap a tudásom fejlesztése és annak továbbadása, valamint az értékteremtés az én legfőbb hajtóerőm. Az alkotásban az a motivációm, hogy a létrehozott műtárgyakat akár majd a gyerekeim fogják használni, mint ahogy történt ez egy vasútpálya kapcsán, amely projektben még pályakezdőként dolgoztam.”