Laterex
Jobb felső kockák Bal alsó kockák
  • iparagi-hirek
  • 2024.12.10

Különleges alkotásokat rejt a veszprémi Érseki Palota főpásztori kápolnája

Az érseki kápolnában különleges technikával készül barokk festményt lehet majd megtekinteni.

2025-től kiemelt alkalmakon a látogatók is megcsodálhatják a veszprémi Érseki Palota 250 éves kápolnáját, ahová a most zajló restaurálásig csak kevesen nyertek bebocsátást. Az apró kápolna lenyűgöző alkotásokat rejt- Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal mennyezetképén, a ragyogó fényben felfedezhetjük az Atya gondolataként megjelenő kisded Jézust is – derül ki a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményében.

 

Fotók: Nagy Lajos

Az épület kápolnáját évszázadokig csak kevesen csodálhatták meg, az ugyanis a mindenkori főpásztor magánkápolnája. Itt imádkozott a palotát építtető Koller Ignác püspök, Ranolder János, valamint Mindszenty József is, aki esztergomi érseki kinevezése előtt veszprémi püspök volt. A Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli beruházásának részeként a palota belső tereit restaurálják, így a magyar barokk építészet egyik remekműve megújul, majd 2025 nyarától kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a nagyközönség előtt is megnyílik.  

A több mint 250 éves Érseki Palota felújítását és restaurálását több más épülettel együtt a LATEREX Építő Zrt. és a VEMÉV-SZER Kft. konzorciuma vállalta el, mint ahogy arról több alkalommal is beszámoltunk.

 

 

Komoly fejtörést okozott a szakemberek számára az érseki kápolna mennyezetképe

Az Érseki Palota bőven tartogatott meglepetéseket a szakemberek számára. Az épület építéstörténeti kutatása során kiderült, hogy az Esterházy család kedvelt építésze, Fellner Jakab által tervezett barokk épületben a helyén állt előző, Acsády Ádám püspök által építtetett palota maradványai még ma is megtalálhatók. Ám az érseki kápolna restaurálása során is sok különlegességre bukkantak – írják a közleményben.

 

 

A kápolna mennyezetképét Johann Ignaz Cimbal készítette, azonban egészen meglepő technikával.

„A restaurálás előkészítésekor a legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy miért csillog? Talán valamilyen konzerválószer okozza ezt, amit egy korábbi restauráláskor használtak? A festő életművének művészettörténeti kutatása terelte jó irányba a vizsgálatokat: kiderült, hogy Cimbalnak Bécsben is van egy hasonlóan csillogó felületű mennyezetképe, amelyet temperával készített és lelakkozott. A restaurátori vizsgálatok igazolták, hogy Veszprémben is ezzel a módszerrel dolgozott.  A cél ezzel a szokatlan technikával az lehetett, hogy a freskó matt, kissé fakó megjelenése helyett a táblaképekre jellemző ragyogó, élénk színhatás jöjjön létre”

– mondja Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.

 

 

Szakrális tér az 1770-es évek óta

Cimbal a kápolna oldalfalainak festését már freskó technikával készítette, ám ezeket a felületeket 19. században átfestették. Az átfestés még gazdagabb díszítést jelentett, mely Hornig Károly püspök szándéka szerint a kápolnához illő neorokokó stílusban készült. Steiner Rezső bravúros alkotását a korszerű restaurálási elvek szerint kezelik, így sikerült a kápolna minden régi értékét megőrizni és bemutatni.

A látogatók mégis képet kaphatnak majd arról, milyen volt ez a különleges szakrális tér az 1770-es években, a restaurálás során ugyanis az egyik ablakbélletben – ahol korábban a Steiner Rezső által festett réteget már módosították – feltárták a barokk réteget.

 

 

„Érdekesség, hogy ugyanitt, a befalazott ablak kibontásakor megtalálták az eredeti, 250 éves ablaktokot.  Meglepetés volt az is, hogy a falakat díszítő egyik márványoszlop aranyozott lábazata alatt, tehát eddig rejtett helyen az 1772-es évszámot találtuk bekarcolva. Ez az évszám bizonyítja, hogy a kápolna még Koller Ignác püspök életében elkészült, korábban, mint a palota vendégszárnya"

– mondja Vavra Áron műemléki projektvezető.

A barokk kori oltárhoz maga a püspök, Koller Ignác választotta az oltárképet, amelyen a megkötözött Krisztus látható. A képet a 19. század végén a kápolna ablakfülkéjébe helyezték át, amit ezért befalaztak. Innen kerül most vissza a főoltárra, az elmúlt évszázadban a főoltár Patrona Hungariae képe a palota díszes teremsorában lesz látható.

vissza

Kapcsolódó cikkeink