„Nekem minden épület olyan, hogy egyszerűen beleszeretek” – interjú a Hónap Mérnökével

Hosszú évekig a megrendelői oldalról segítette az építőipari projekteket, hogy aztán a kivitelezésbe átlépve nagyon gyorsan érjen el jelentős eredményeket. A LATEREX Építő Zrt. mérnöke évekkel az átadás után is azonnal tud válaszolni, ha az épület legapróbb részletéről kérdezik, legfőbb hajtóereje a szakma szeretete, és legfontosabb alapértéknek a türelmet tartja.

A decemberi Hónap Mérnöke pályafutásából adódóan a megrendelői és a kivitelezői oldalon egyaránt meghatározó tapasztalatokkal bír az építőiparban. Nem meglepő, hogy a LATEREX Építő Zrt. projektvezetőjével, Dobosyné Hajnalkával a vállalat székházában beszélgetve széles látókört és példaértékű szakmai elhivatottságot ismerhettünk meg.

„Akkor is végigcsinálom, és túlélem”

Bár a szüleinek nem volt kapcsolata az építőiparral, már gyerekkora óta vonzódott az ágazathoz:

„A 80-as évek nagy építési lázában minden építkezési projektre beszöktem, ahova tudtam” – mesélte a Tatabánya melletti kis faluban született mérnök. Bár a környezetében mindenki az óvónői vagy tanári pályát javasolta neki, a szívére hallgatva az általános iskola után a Vági István Építőipari Szakközépiskolába jelentkezett Budapestre. „Rendkívül kemény iskola volt, és remekül megalapozta a jövőjét bárkinek, aki ott tanult. Nem véletlen, hogy utána az Ybl Miklós Főiskolán a máshonnan érkezőkhöz képest könnyebb dolgom volt, és jobban tudtam arra figyelni, hogy milyen szakirányt válasszak.”

Utóbbi választás a katonai létesítményekkel kapcsolatos szakirányt jelentette, ennek megfelelően a tanulmányai után a honvédségnél helyezkedett el. A katonai létesítmények műszaki alapjaihoz a honvédség szabályrendszerét is meg kellett tanulnia, így többek közt a katonai kiképzésben is részt vett. „Ez életem egyik legnagyobb lelki-fizikai kihívással teli időszaka volt. Az olyan feladatok, mint a reggeli futás alakzatban vagy az erőltetett menet az ’akkor is végigcsinálom, és túlélem’ erőt hozta ki belőlem.”

Így hasznosul az építőiparban a honvédségnél elsajátított tudás

Az ebben az időszakban megtanult aranyszabályt is megfogalmazta:

„Mindig legyél valódi tagja a csapatnak, mert a lehetetlen küldetést csak csapatban lehet teljesíteni. Nem kell szeretni a szomszédot, de ha nem fogunk össze csapatban, akkor nem lesz eredmény.”

Kérdésre válaszolva elismerte, ezek az évek jó alapot teremtettek az építőipari pályához. „Nem csupán a fizikai igénybevétel és a csapatmunka fontossága miatt van párhuzam a két terület között, hanem a vezénylés szerepe miatt is. Mindkét ágazatban határozottan tudni kell az irányt, és azt egyértelmű utasításokban átadni. Vezetőként tudni kell dönteni, akár rendkívüli helyzetekben is és rendkívül rövid idő alatt.”

Hivatásos katonai szolgálatát 2006-ban zárta le, amikor őrnagyi pozícióig jutott. „Ez már olyan katonai rang és olyan szerepkör lett volna, amely műszaki pályától való elszakadásomat is jelentette volna, emiatt váltottam.”

Egy agglomerációs település felpörgő beruházásaiban vállalhatott szerepet

A következő munkahelye már az építőiparhoz kapcsolódott, azon belül a megrendelői oldalhoz: a biatorbágyi építésügyi hatóságnál folytatta pályafutását. Hangsúlyozta, végigjárva a ranglétrát megtapasztalta azokat a hatósági ügyintézési mechanizmusokat, amelyek egy projektet a legelejétől a legvégéig elkísérnek. Hozzátette, sokat segített neki, hogy minden egyes szinten tudott építeni a korábban megtanultakból, amíg eljutott a beruházási osztályvezetői pozícióig.

Biatorbágy jelentős agglomerációs igényei miatt nagy tempóban folytak a beruházások, így számos tapasztalatot nyert: „Többek közt óvoda, bölcsőde, illetve fogyatékkal élők számára készült kerámiaműhely is épült, ugyanakkor egy kastélyiskola felújítását is előkészítettük, de az úthálózat is folyamatosan fejlődött.” Külön kiemelte, hogy mind a munkahelyi csapat, mind az együtt végzett munkák miatt a mai napig nagyon kedves számára ez az időszak.

Ezt követően a Budavári Önkormányzatnál dolgozott két évig, ahol a középület felújítások kiemelt szintjét is megismerhette: „Többek közt a Szentháromság tér és a Clark Ádám tér felújítását is irányítva tapasztaltam meg ezt a szintugrást.”

Az első lépés a kivitelezésben emlékezetesre sikerült

A következő jelentős változás akkor következett számára, amikor az állami szektor után a piaci környezetben is megpróbálta magát: „Amikor a gyermekünk felnőtté vált és a szülői támogatás már online keretek közt működött, akkor gondoltam arra a lehetőségre, hogy biztos állásomat feladva a piaci környezetbe is kitekintsek. Ezzel egy időben értesültem a velem főiskola óta közös baráti társaságban lévő Baranyai Zoltántól, a LATEREX Építő Zrt. termelési igazgatójától, hogy a cég munkahelyi mérnököt keres.”

A sikeres állásinterjú után a Hónap Mérnöke számára különösen kedves fejlemény, hogy az első munkája a kivitelezői szektorban a biatorbágyi kastély iskola felújítása volt.

„Boldog voltam, mert a beruházás előkészítésében még én is részt vettem, ugyanakkor nagy megmérettetés volt, hiszen egy felismerhetetlenségig elcsúfított klasszicista kastélyt kellett visszavarázsolni külső megjelenésében, miközben belső tereiben modern iskolai kialakítást nyert.”

Már az első kivitelezési munka után nagy elismerést kapott a cégvezetéstől, mert munkahelyi mérnöki munkakörből építésvezetővé léptették elő. Hangsúlyozta, a különböző munkahelyeken az előrelépései során soha nem a karrierizmus motiválta, ugyanakkor a szakma szeretete és a maximalista szemlélet mindig vele van, mint hajtóerő.

Amiért erő felett is megéri küzdeni

Hasonlóan kiemelkedő projektként maradt meg a számára a tatai kastély felújítása. „Amellett, hogy a szülőföldem közvetlen közelében levő épület újult meg, egy nehéz fejlesztést sikerült megoldanunk viszonylag kis létszámmal, komoly munkával és speciális szakemberekkel.”

Hangsúlyozta, a kastély az utolsó olyan pillanatban volt, amikor még meg lehetett menteni.

„Borzasztó képet festett, amikor felmértük, de tele volt értékkel, amelyeket meg kellett őrizni és közben ellátni az épületet a modern technológiával. Felkészültnek kellett lennünk a több száz évvel ezelőtti szerkezeti megoldások, anyagok és technológiák körében, akárcsak a mai modern eszközök felhasználásában. Annyira sok részletre kellett figyelni, hogy minden helyiségnek külön ütemterve volt, és minden lépést előre lemodelleztünk.” Hozzátette, a projekt sikerét egy kiváló tervező segítette, aki kellő rugalmassággal figyelembe vette a kivitelezői szempontokat is.

A tatai kastély felújítása amiatt is fontos számára, mert Építőipari Nívódíjat nyert a projekt. Ugyanezen az ÉVOSZ-gálán a mérnök a Sándy Gyula-díjat is elnyerte a fejlesztés vezetőjeként. „Miután a cégnél mindenki eltitkolta az információt, hogy én leszek a nyertes, nagy pillanat volt számomra, amikor a díjkiosztón meghallottam a nevemet, ekkor éreztem igazán, hogy érdemes volt küzdeni erő felett is” – emlékezett vissza mosolyogva.

A coviddal terhelt időszakban sikerült fél évvel lehajrázni a határidőt

Szintén kedves projekt volt számára a szobi uszoda kivitelezése, amely után a LATEREX-nél az év emberének választották. Itt az egyik kihívást a szokványostól eltérő épületszerkezet mellett a Duna 50 méteres közelsége jelentette, ami miatt a klór helyett a klórmentes REDO-rendszerrel felszerelt uszoda jött létre. Hozzátette, egy börzsönyi túra után nemrég meg is nézte az uszodát, amely tapasztalatai szerint nagyon jó állapotban van.

A szobi uszoda építése más szempontból is fontossá vált. Az ott szerzett tapasztalatok ugyanis nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdagréti uszoda kivitelezése 6 hónappal a szerződéses véghatáridő előtt lezárult. „Az uszoda működőképesen várta a műszaki átadás-átvételt, miközben a COVID járvány megdermesztette a világot.”

Ebben az időszakban a tanuszoda program keretében több, kialakításában azonos, csak külső megjelenésében különböző uszoda építésében vett részt a LATEREX Építő Zrt.

Sokat jelent, hogy tud gondolkodni a megrendelő fejével

Arra is kitért, hogy milyen váltást jelent hosszú évek után a beruházói szerepből átlépni a kivitelezőibe. „Alapvetően ugyanazokban a projektekben dolgozunk, de beruházóként nagyon széles spektrumot kezelünk, míg kivitelezőként ebből egy szeletet. Ugyanakkor ez a legerősebb szelet és napi szinten, operatíven kell kezelnünk.” Hozzátette, a fizikai igénybevétel is több, hiszen építésvezetőként akár napi 10-11 kilométert is megtesz gyalog az építési területen.

A korábbi beruházói tapasztalat ugyanakkor számos helyzetben segítségére van. „Amikor a megrendelő projektvezetőjével vagy a műszaki ellenőrrel tárgyalunk sokszor beugrik, hogy én mit mondanék az ő helyében.” Hozzáteszi, a másik fél helyzetének megértése a nehéz helyzetek kezelését is könnyebbé teszi.

Minden egyes épület iránt erős kötődés alakul ki benne

Utóbbi konfliktusok kezelésében a szakma mellett legalább ennyire fontos az emberi oldal. „Volt már olyan alvállalkozói munkakapcsolatunk, amely kezdetben inkább volt hangos, mint kedves, de aztán összecsiszolódtunk, és a mai napig dolgozunk együtt, magas szakmai szintet biztosítva. Nem azt mondom, hogy mindig mindent el kell fogadnunk: amikor kell, akkor fel kell vállalnunk a vitákat, de a közös cél érdekében meg kell találni a kompromisszumokat.”

Elismeri, egy-egy ilyen konfliktuskezelés rengeteg erőt igényel, ugyanakkor mindig megvan az a szükséges érzelmi töltet, ami elegendő erőt ad a nehézségek áthidalásához.

„Nekem minden épület olyan, hogy egyszerűen beleszeretek. Ha az átadás után évekkel felhívnak garanciális ügyben, azonnal tudok kapcsolni, hogy az épület melyik sarkában milyen funkció van. Tudom, mert abban az 1-1,5 évben az volt az életem, és erős kötődés alakult ki bennem az épület iránt.”

Ahol nem működik a klasszikus építőipari felállás

A fent leírt erős szakmai elhivatottságra nagy szükség van a jelenlegi munkájában is. A Veszprémi Vár átfogó fejlesztésében ugyanis összesen nyolc műemléki épület teljes felújítására és restaurálására kapott lehetőséget a LATEREX Építő Zrt., a VEMÉV-SZER Kft.-vel közös konzorciumban végezve. „A tatai Esterházy kastély felújításakor azt éreztem, hogy annál nagyobb kihívással nem találkozom az életben. Most már tudom, hogy megtaláltam a következő legnagyobb kihívást” – érzékeltette a szakember a projekt súlyát, amelyben a cégre eső projektek főmérnöki feladatait végzi.

Hangsúlyozta, nyolc teljesen különböző műemlékről beszélünk, melyek eltérő korokban épültek, de valamennyien kiemelkedő értéket képviselnek. „A feladat különlegességéből adódóan itt nem működik a klasszikus építőipari felállás, így ezt speciálisan kellett megszerveznünk a konzorciumtárs VEMÉV-SZER szakembereivel közösen a megfelelő információáramlás és a hatékony munka érdekében. Eleinte, amikor azt éreztem, hogy valami nem működik jól, akkor leültem és addig rajzoltam a folyamatábrákat, addig indítottam újra a vonalakat, amíg abból nem lett kerek egész.”

A Veszprémi Vár projektjének további különleges kihívásairól a LATEREX szakembere segítségével részletesen is beszámolunk a januárban megjelenő cikkünkben.

A fiatalok energiája nagyszerű csapatmunkát eredményez

Ahogy azt a cég tehetséggondozó programja is jelzi, a LATEREX-nél kiemelt témaként kezelik a fiatalok szerepvállalását. Adódott a kérdés, hogy a Hónap Mérnöke hogyan látja az új generációt, és szerinte milyen módon lehet megnyerni őket az iparágnak.

„Nagyon jó tapasztalataim vannak róluk, hiszen például a Veszprémi Várban is sok fiatal dolgozik velünk, és azt érzem rajtuk, meg akarják oldani a nehézségeket, illetve meg akarják tanulni a legjobb metódusokat.

Jó látni, hogy sosem fogy el az energiájuk, mindez azt eredményezi, hogy ez a páratlan elvárásokkal tűzdelt projekt egyben csodálatos csapatmunkát is jelent számunkra.”

A motivációra is áttérve a dicséret kulcsszerepét emelte ki. „Nemrég hallottam az úgynevezett ’pénteki dicséret’ módszeréről, aminek a hatékonyságát eleinte nem akartam elhinni. Ám amióta magam is alkalmazom, megdöbbenve tapasztalom a pozitív hatását, illetve hogy mennyire igénylik az emberek.” Hozzátette, a dicséreteket a teljes 20 fős projektcsapatára kiterjeszti, függetlenül attól, hogy a konzorcium melyik cégében dolgozik az adott mérnök.

Lehet, hogy keskeny, de valahol mindig van egy út

A pályafutása eredményeibe és alapértékeibe belegondolva a Hónap Mérnöke legfontosabb tulajdonságként a türelmet emeli ki. „Például egy konfliktushelyzetben az első felindulásból megírt válaszokat nem szabad elküldeni. Nem szabad belemenni az érzelmekbe, időt kell nyerni, és higgadt választ adni, bármilyen helyzetben is vagyunk.”

Hozzáteszi, utólag akár az is kiderülhet, hogy milyen okok váltották ki az adott fél viselkedését, ami segíti, hogy felülről nézzük meg a helyzetet.

„A legfőbb cél végső soron a projekt magas szintű megvalósulása, az eseményeket valahogy a járható útra kell terelni ennek érdekében. Lehet, hogy keskeny, de valahol lesz egy út, azt kell megtalálni.”