A LATEREX segítségével betekintést nyerhettünk a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház restaurálási munkálataiba

Az ezeréves múltra visszatekintő épület megújítása során értékes leleteket tártak fel, ami a már meglévő tervek átalakítását is szükségessé tette.

2022 tavaszán kezdődött a veszprémi várnegyed felújításának kivitelezése. A projekt keretében összesen 18 épület és a hozzá tartozó terek újulnak meg. A beruházás 2025 év végéig tart, de több épület már 2023-ban, az Európa Kulturális Fővárosa Program esztendejében is látogatható. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Szent Mihály Főszékesegyház 2023 húsvétja óta ismét fogadja a híveket és az érdeklődőket. A LATEREX Építő Zrt. generálkivitelezésében és a Vemév-szer Kft. projektmérnöki tevékenységével elkészült épület felújítási és restaurálási munkáinak kulisszatitkaiba Dobosy Gáborné Hajnalka, a LATEREX Építő Zrt. projekt főmérnöke engedett betekintést lapunk számára.

A Főszékesegyház felújítási munkáinak megkezdéséhez mind az építési és örökségvédelmi, mind a restaurátori engedélyekre szükség volt. A felújítás során az épületen kő-, festő-, fa-, fém- és üvegrestaurátorok dolgoztak. A restaurátori engedélykérelmek elindítását hatósági bejárás és szakmai zsűrizés követte.

„A régészeti feltárásokat követően kezdődött a burkolatok kiemelése. A restaurátori dokumentáció alapján a kiemelt burkolatot – a többi elemhez hasonlóan − számozottan, égtáj szerinti jelöléssel lehetett elmozdítani. A burkolat elmozdítását követően a falazatok kiemelt figyelmet kaptak, mert a tervezett felújítási munkák érintették a románkori falkoronát, a gótikus falazatot és a gótikus boltozatot is. A középkori falak szondázása, finomtisztítása és dokumentálása nélkül semmilyen munkafolyamat nem történhetett” – ismertette Dobosy Gáborné.

A projekt egyik kihívása volt, hogy a burkolatok alatti takart szerkezetek statikai állapota feltárás előtt nem volt teljes mértékben ismert, így a tervek módosítása több esetben is szükségessé vált. Ilyen volt például az orgona karzat födém, a főhajó padló rétegrendje, az oldaloltárok alátámasztása, a sekrestyék és a szentély gótikus boltozata, melyek megerősítésére a kivitelezési folyamattal párhuzamosan új statikai tervek készültek.

A feltárt leletek védelme kiemelt feladat volt

A falkutatások eredményeképpen 3 db palmettás töredéket találtak a főhajó északi mellékhajó falában. Az egyik faragvány a románkori keresztház keleti pillér hengeres törzsének ép részlete, amely eredeti helyén maradt. A XI. századi faragványok közül 2 darabot kiemeltek, és múzeumba helyezték.

Az északi torony elektromos helyiségében az új, külső elektromos betáplálás miatt faláttöréseket kellett végrehajtani. A torony körítőfalai a fő építési periódusból, (1040 körül) származnak, mely időszakból egy boltozatindítás is épen maradt. Ez az egyik legkorábbi lelet a Főszékesegyház művészettörténeti dokumentumai között.

A művészettörténész által végzett szondázások a falazatokat, a korábbi ezer év lenyomatait, habarcsait, falazati átalakításait tárták fel, melyeket dokumentáltak. Több temetkezési helyet is feltártak, valamint a burkolat alatti rétegrendben korábbi épületek és a vár falazatainak maradványai is előkerültek.

A leletek védelme érdekében a kutatási eredmények alapján szinte minden esetben módosítani kellett a már meglévő kiviteli terveket: áttervezték a szigetelést, az elektromos és gyengeáramú rendszerek nyomvonalait, a statikai bekötések pontjait.

A közel 1000 éves épület működtetését ma már modern informatikai rendszerek szolgálják

„A festőrestaurátori munkák során, ahol a korábbi festés elfedésre került, ott az utókor számára tanúfelületeket kellett kialakítani, és az új festékrétegek visszafejtési lehetőségét is biztosítani kellett. A kőrestaurátori munkáknál lehetőség szerint abból a bányából vagy területről kellett beszerezni a pótlást, ahonnan az eredeti kőtömb érkezett. Nehézséget jelentett, hogy az utóbbi évtizedekben több ilyen hazai kőfejtőt is felszámoltak. A kőpótlásokat ugyanakkor segítette, hogy minden korábbi értékes építőelemet elraktároztak, így azon elemek, melyek nem kerültek az épületekbe visszaépítésre, alkalmasak voltak a restaurátori munkákhoz” – tájékoztatott a szakember.

A meglévő románkori falkorona, a gótikus falazat és boltozat, a barokk téglaköpeny és a neoromán épületszerkezetek ismeretében kellett a mai kor legmodernebb építészeti, statikai és informatikai elvárásait megvalósítani. Az informatikai lehetőségeket a Főszékesegyházban mind a magas színvonalú audiovizuális rendszerek, mind a DALI-vezérelt világítás, mind az orgona informatikai kapcsolódása prezentálja.

A székesegyház épületén az alábbi főbb restaurálási és felújítási munkálatokat végezték el:

• vízszigetelési feladatokat láttak el a padlórétegrend alatt, megtörtént a falak injektálása és WTA vakolattal történő kialakítása;
• acél és vasbeton vegyes szerkezetekkel statikai megerősítéseket hajtottak végre a padlókon és a födémeken;
• kiépítették a gépészeti fővezetékeket és a padlófűtést a főhajóban, a sekrestyékben, a szentélyben és a karzatokon;
• kiépítették az épületautomatikai rendszert;
• kiépítették az erős-és gyengeáramú vezetékek nyomvonalát;
• restaurálták a kőkereteket, oszlopokat, ajtókereteket, kőküszöböket, továbbá a fa nyílászárókat, emellett új beltéri fa ajtókat gyártottak és építettek be;
• kiemelték az ólomüvegeket és újakat gyártottak, illetve építettek be;
• a déli és északi toronyban új acél lépcsőket gyártottak és építettek be;
• restaurálták a fémajtókat, a meglévő kapupántokat, zárakat és csengettyűket;
• restaurálták a fa álmennyezetet;
• egyedi lámpatesteket gyártottak és építettek be DALI-vezérlés programozásával;
• lefestették a külső homlokzatot.

A mozgatható oltár kialakítása különleges feladat elé állította a szakembereket

Legjelentősebb munkafolyamatként a szentélyfödém statikai megerősítését emelte ki a főmérnök.

„A liturgikus események sokrétűsége miatt a közel 1,2 tonna tömegű faragott oltárt mozgathatóvá kellett tenni: a hétköznapokon tartott általános misék, az ünnepi misék, illetve az egyéb szertartások (esküvő, keresztelő, egyházi ünnepek) különböző térbeli elrendezéseket igényelnek. Ezen mozgatható tömeg terhelésének felvételére az altemplom gótikus keresztbordás kőboltozata nem volt alkalmas.

A boltozattól függetlenített statikai rendszerrel új acélgerendás-vasbeton öszvértartós födémszerkezetet alakítottunk ki. Az új födém a szentély gótikus körítő falaira 10 ponton adja át a terhelést a boltozat felett »lebegve«. A teherátadási pontok kiosztását – csakúgy, mint az acélgerendák hálózatának tervezését – az átalakítási munkákkal egyidőben zajló falazat- és boltozatfeltárások, régészeti kutatások és ezek eredményein alapuló 3D-s felmérés a legvégső pillanatokig folyamatosan átalakította.”

Majd hozzátette: „Kihívást jelentett továbbá, hogy az utolsó napokban érkezett az audiovizuális eszközök egy része, így gyakorlatilag váltott műszakos munkavégzéssel készültek a befejező munkák. Az erősáramú, az IT és AV szakemberek szó szerinti éjjel-nappali munkavégzésére volt szükség ahhoz, hogy a húsvéti liturgikus események során az épület működhessen.”

Dobosy Gáborné végezetül úgy tájékoztatott: „A veszprémi várnegyedben a LATEREX Építő Zrt. kivitelezésében megvalósuló Szent György Kápolna külső formájában már a megújult képet mutatja, belső kialakítása még változó. A kápolnában a régészeti munkák kezdése következik. A Körmendy Ház és a Nagyszeminárium kertjei részben kiépültek, a turisták számára is látogathatók. A Gizella királyné és Szent István király szoborpár restaurálást követően visszakerült a Vár utcai magaslatra. Ezen megbízások során a helyi érdekeltségű Vemév-szer Kft. az egyik fő alvállalkozónk, együttműködésünk példaértékű. Részükről Kovács Attila főépítésvezető irányította az egyedi statikai megerősítések tervezői egyeztetését és a kivitelezés helyszíni megvalósítását.”

Czita Építész Iroda terveivel a Főszékesegyház rangjához méltó megújítására került sor. A tervezők Czigány Tamás, Páll Anikó és Papp Róbert.

Az egyedi tervezésű üvegablakok az eredetihez hű anyaghasználati és geometriai rendszerben kerültek legyártásra és épülnek be a Főszékesegyházba. Az ólomüveg ablakok tervezését, gyártását és beépítését Wölfinger Barnabás és Hegyvári Bernadett végezte.

A restaurátori munkákban a Restart Kft., a Szűcs és Társa Kft., valamint a Csontos Art Kft. vettek részt.

A kivitelezés során a műemléki értékek feltárása Simon Anna művészettörténész és Hegyi Dóra régész közreműködésével valósult meg.